 |
 |
 |
 |
 |
 |
2001 és 2002 során 14 és fél hónapig utaztam a Föld körül, alapszabályként tömegközlekedéssel – busszal, vonattal, tuk-tukkal, matatuval, teherautón, csomagtartóban, lóháton és a szárazföldi közlekedési eszközök minden leleményes és egzotikus változatával - lehetőség szerint kerülve a repülést. Utam során 100.000 kilométert tettem meg, öt kontinens 37 országán keresztül. Egyajta „logisztikai kísérletnek” is felfogható ez az út, a tanulságaival együtt. Naplóim, e-mailjeim és emlékeim alapján 2004-ben írtam meg könyvemet, NONSTOP címen.
A NONSTOP-ban három klasszikus „hátizsákos zarándoklatot” mutatok be, az aktuális történelmi és kulturális környezetbe illesztve:
- az Európától Kelet-Timorig tartó utat, a Kaukázuson, Iránon, Afganisztánon, Pakisztánon, Kínán, Tibeten és Délkelet-Ázsián keresztül – akkor, amikor a tálib rendszer már az utolsó napjait élte, de Kelet-Timoron az ENSZ égisze alatt még virágzott a korrupció;
- a Dél-Amerikában megtett 30.000 kilométeres kört, a Tűzföldtől Kolumbia legészakibb csücskéig a Panamericana nevű úton, és vissza a másik oldalon – amikor az argentin jóléti állam az összeomlás szélére került, de Venezuela már túljutott a Chavez elnök elleni puccson;
- és a Johannessburg-Kairó utat, Zimbabwén, Mozambikon, Malawin, Tanzánián, Kenyán, Etiópián és Szudánon keresztül, mikor Mugabe tevékenységének köszönhetően a „Zim dollár” feketepiaci árfolyama már a hivatalos tízszeresére emelkedett, de Szudánban még két nap késéssel érkezett a vonat Khartoumból Wadi Halfába.
Íme a térkép a bejárt útvonalról (piros: repülés nélkül):
A könyv fedőlapja:
Néhány fénykép a könyvből:
Bam erődítménye, Irán. A középkori erődítmény nem sokkal látogatásom után egy földrengésben szinte teljesen megsemmisült.
Ezt a képet Kabulban készítettem, 2001. augusztusában, alig néhány hónappal a tálibok bukása előtt.
Pakisztán: a z 5.650 méter magas Gondogoro La, ahonnan egyszerre látható 4 darab 8.000 méteres csúcs, köztük a háttérben lévő Broad Peak és K2.
Ez a kép is Kabulban készült, ahol véletlenül találkoztam egy magyar nyelven is beszélő fegyverárussal.
Tibet rögös útjain teherautók szállítják az utasokat, akik a rossz útviszonyok miatt motorjaikat is kénytelenek felrakni a platóra.
Észak-Vietnám: Halong Bay.
Földünk egyik legkülönösebb tája: a Bromo-vulkán, ahol a tűzhányók folyamatosan eregetik a füstöt (Jáva, Indonézia).
Argentína: a Moreno-gleccser.
A Salar de Uyuni lefolyástalan sósmedencéje Bolíviában. A medencébe lerakódó só felett néhány centiméteres vízréteg tükrözi a fényt.
Gulliver az óriások országában: Chuquikamata, földünk legnagyobb rézbányája, Chile. Egyes gumiabroncsok átmérője megközelíti a 3 métert.
Ipiales, Kolumbia: a Santuario de las Lajas temploma egy völgy fölötti hídra épült. A különös katedrális Dél-Amerika egyik legfontosabb zarándokhelye.
Füldünk legmagasabb vízesése, a 970 méteres Salto Angel, Venezuelában.
Manaus kikötője, Brazília: ma is ilyen hagyományos, fából készült hajók szállítják az utasokat az Amazonason.
Viktória-zuhatag, Zimbabwe.
A felirat tanúsága szerint a Szudánban használt vonatok Diósgyőrben készültek.
Ha szeretnéd megrendelni a könyvet, akkor kattints ide: